Tanba ema loos bele monu dala hitu, no nia sei hamriik fali. (Proverbiu 24:16)
Salomaun hakerek: Iha fatin nebee karau la iha, karau nia haan fatin mos mamuk, maibee ema hetan rezultadu boot liu hosi karau nia kbiit. (Proverbiu 14:4) Se ita hakarak mantein armajen ne’ebe sempre moos no di’ak, ita sei iha armajen maibe mamuk. Se ita hakarak kolheta ne’ebe barak, ita presija karau boot ne’ebe iha vontade han no kria runguranga ne’ebe boot. Ezemplu, se ita deside atu iha oan, ita sei iha haksolok ne’ebe boot, no iha runguranga ka foer barak ne’ebe ita presija hamoos. Tamba, iha minutu balun deit, labarik sei halo runguranga uma ida ne’ebe kapas hanesan iha revista sai fali uma ne’ebe hanesan dezastre foin akontese.
Ita iha opsaun: hakarak moris mesak no goja moris ne’ebe la komplikadu, ka forma familia no aseita problema sira ne’ebe mai. Iha disionariu, liafuan esforsu no dezafiu ne’e mai uluk antes liafuan susesu.
Doutor John Maxwell hatete, Iha parte ida ita tenke halo tranzisaun husi fiar ba mehi no sai ema ne’eba sosa mehi. La iha mehi ida mak sai realidade se karik la iha ema ida mak selu kona. No parte husi presu ne’ebe ita presija selu mak aprende husi sala ne’ebe ita halo ona. Ita bele tuir seminariu sira ne’ebe koalia kona ba susesu, lee manual susesu sira, no tuir mentor sira ne’ebe susesu, maibe presu nafatin ita tenke selu liu husi runguranga no sala.
La iha ema ida susesu iha mundu ne’e, se karik nia la selu presu. Ema barak mak selu ho sira nia moris no sira nia liberdade. Ema balu selu liu husi tenke husik sira nia opsaun ka finanseiru ka relasionamentu. Maibe dalan ida ka dalan seluk mos, ema hotu tenke selu presu. (AFS)
Aihan ba Klamar: >Zakarias 5-8 >Mateus 1:6b-11 >Salmu: 113 >Proverbiu 31:14-17