Tamba ne’e imi keta duvida ba loron aban, tamba loron aban sei hanoin ba nia susar rasik. Mateus 6: 34 TLB

Istória ne’e fó-hatene kona-ba relójiu ida-ne’ebé uza tempu barak atu hanoin barak kona-ba ninia futuru. Hanoin hanesan ne’e loos ka lae? Tan ne’e, nia sura dala 120 kada minutu, ne’ebé kada oras tuku 7.200. Ne’e katak iha loron 24 nia laran, sira tenke sura hamutuk 172.800, no tinan-tinan sira tenke sura dala 63,072.000. Iha tempu ne’e, relójiu ne’e komesa sai barak no sai laran-susar liutan. Ikus liu, Kalkula tiha ona katak iha períodu tinan 10 nia laran, relójiu ne’e tenke uza tempu 630,720,000, maibé ikus mai realidade ida-ne’e haluha tiha ona kona-ba tinan sira lek nian – no iha tempu ne’ebá relójiu ne’e monu tiha ona ho rahun nakdedar.

Psikolojista sira dekor katak besik 95% husi buat hotu ne’ebé ami hanoin barak kona-ba nunka akontese. Oinsá ho 5% seluk? Dala haat, buat ne’ebé ita hein mak di’ak liu fali tempu uluk, inklui mós bénsaun barak ne’ebé ita sei hetan! Tan ne’e, iha 1% de’it husi buat-aat hotu ne’ebé ita hanoin karik sei akontese duni no, husi ida-ne’e, ita la bele sai aat hanesan ita ta’uk. Tan ne’e mak Jesus hatete: keta laran-taridu kona-ba aban. Maromak mós sei tau matan ba imi aban. Moris iha loron ida nia laran.

Apóstolu Pedro fó mai ita hanoin ne’ebé loos kona-ba oinsá atu moris tuir liafuan sira-ne’e: halo jejún ba imi-nia susar hotu, imi-nia laran-susar hotu, imi-nia laran-susar hotu, dala ida de’it no mós ba ema hotu ne’ebé iha relasaun ho nia, tanba nia hanoin imi no tau matan didi’ak ba imi. (1 Pedro 5: 7)

Tan ne’e, keta hanoin demais kona-ba futuru.

Aihan Espiritual: Mat 33-35, Mateus 7: 15 – 29, salmo 79, PR. 2: 9 – 10.