Keta hanoin an de’it; keta gaba ema seluk. Filipe 2: 3 NLT

Iha ne’e, ulun-nain ne’ebé la iha seguru: se ema seluk halo di’ak liu iha servisu, sira ta’uk katak ida-ne’e sei halo sira sai aat. Maibé sira mós ta’uk katak se sira halo serbisu ne’e ho ema kiak, sira sei haree nafatin buat ne’ebé aat. Tan ne’e, sira haka’as an atu halo buat hotu. Tan ne’e, sira la konsege hetan susesu ka la hetan susesu. Paulo ko’alia kona-ba ne’e hodi dehan: keta hanoin an de’it, keta buka ema seluk nia di’ak. Haraik-an no hanoin ema seluk di’ak liu fali imi-nia an rasik. Keta buka de’it imi rasik nia di’ak, maibé buka mós ema seluk nia di’ak. (Filipe 2: 3 – 4)

Lider sira ne’ebé seguru bele fiar ba ema seluk tanba sira fiar sira-nia an rasik. Sira la arrogante, sira hatene sira-nia kbiit no fraku no respeitu sira-nia an. Bainhira sira-nia povu hala’o sira-nia knaar ho didi’ak, sira la sente ta’uk. Sira sai husi sira-nia dalan atu lori povu ne’ebé di’ak liu hamutuk, tuir mai harii povu ne’e atu nune’e sira bele halo serbisu iha nivel ne’ebé aas liu. Kuandu ulun-nain ne’ebé seguru hetan susesu, ida-ne’e lori ksolok boot ba sira. Sira haree katak nu’udar komplimentasaun ne’ebé aas liu sira bele simu ba sira-nia abilidade lideransa. Entaun, saida mak imi tenke halo kona-ba halakon tiha inseguransa?

(1) Hatene didi’ak ita-nia an. Se ita la kuidadu, husu ema ida-ne’ebé ita fiar atu naran ita-nia kbiit no fraku tolu. Keta defende ita-nia an bainhira ita rona sira-nia resposta. Halibur informasaun no halo reflesaun kona-ba informasaun ne’e.

(2) Buka ajuda. Imi iha valór boot atu investe iha Timor-Leste! Nu’udar ita komesa hasoru inseguransa, ita sei hetan bénsaun no susesu ne’ebé foun.

Aihan Espiritual: Markus 42-44, Mateus 11: 10 – 19, sal 107: 17 – 22, PR 3: 21 – 24.10–19, Ps 107:17–22, Pr 3:21–24