Ida-ne’ebé kria sira hori uluk kedas “halo mane no feto”. Mateus 19: 4

Liafuan ida  ne’ebe interesante husi US News & World Report edisaun 1995 hateten: “Matenek-na’in sira-ne’e hatete katak iha mane modernu hotu, maizumenus nain-99% husi mane sira-ne’e mak iha relasaun ne’ebé jenetikamente no fahe genetiku ho mane ida-ne’ebé hetan kanek” husi Adao nia bei’ala sira “. Ami hetan katak ema iha duni abut jenétiku ne’ebé foin lalais ne’e fila fali ba liña bei’ala ida… Ida-ne’e hatudu katak iha fatin balu iha mundu ne’e, no tuir mai mundu ne’e sai dook husi fatin ne’e.

Liutan ne’e, ita hatene katak mane presiza feto atu reprodusaun nune’e mos ho feto. Ita la bele hala’o moris ketak husi buat seluk. Jesus ko’alia kona-ba ne’e hodi dehan: ‘Nia mak kria sira hori uluk kedas “halo sira mane no feto”. Entaun sira ida-neebe mak uluk mai uluk, tuir teoria evolusaun: mane ka feto?

Hanesan Ray Comfort nia hakerek: Se mane ida mai atu tuur iha feto nia oin, oinsá mak mane sira husi espésie ida-idak bele reprodutivu no laiha feto? Oinsá mak labarik-mane no feto ida-idak bele sai mosu espontan, maibé sira iha sistema reprodutivu ne’ebé kompleksu no komplementár? Se seksu ida-idak bele reprodutivu no laiha seluk, tanbasa (no oinsá mak sira bele dezenvolve sistema reprodutivu ida-ne’ebé presiza seksu hodi bele tahan no moris?

Tanba de’it akadémiku hateten buat ruma, la bele! Ema kristaun sira presiza buka resposta husi ema ne’ebé hanorin kona-ba buat sira-ne’e hodi sira bele aprende buat barak liutan. Jesus hatete katak ita sei hatene lia-loos, no lia-loos halo ita livre (haree Joao 8: 32). Saida mak bele halo ita livre? Sai livre husi sala!

Aihan Espiritual: Ef 5:21–33, S de S 2:1–7, Sal 45, Pv 5:15–19