Sorumutuk Estraordináriu Konsellu Ministrus nian iha loron 9 fulan-maiu tinan 2022
Konsellu Ministrus hala’o sorumutuk iha Palásiu Governu, iha Dili no, aprova ona Proposta
Lei ida, ne’ebé aprezenta husi Ministru Finansas, Rui Augusto Gomes, kona-ba Opsaun
Prinsipál sira Planu nian (Grandes Opções do Plano) ba tinan 2023. Ezisténsia Lei Opsaun
Prinsipál sira Planu ne’e hanesan ezijénsia ida husi Lei n. 2/2022, husi loron 10 fulanfevereiru, Lei Enkuadramentu husi Orsamentu Jerál Estadu no jestaun finanseira públika. Lei ida-ne’e ho objetivu atu aprova opsaun anuál no plurianuál sira, kona-ba planeamentu ho impaktu iha Orsamentu Jerál Estadu no programasaun orsamentál plurianuál nian, ne’ebé sei permite konkretiza orsamentasaun tuir programa sira tomak.
Opsaun Prinsipál sira Planu nian (Grandes Opções do Plano) ba tinan 2023 nian ne’e aprezenta, tuir artigu da-47 husi Lei n. 2/2022, loron 10 fulan-fevereiru, identifikasaun estratéjia orsamentál no opsaun prinsipál sira kona-ba planeamentu ho impaktu iha Orsamentu Jerál Estadu nian ba tinan orsamentál tuirmai no ba tinan haat tutuir malu,
programasaun orsamentál plurianuál no analiza ba projesaun sira husi indikadór prinsipál makroekonómiku nian ho influénsia iha Orsamentu Jerál Estadu no ninia evolusaun.
Proposta Lei ida-ne’e sei submete ba Parlamentu Nasionál.
Konsellu Ministrus aprova ona mós projetu Dekretu-Lei ida, ne’ebé aprezenta husi Ministru Administrasaun Estatál, Miguel Pereira de Carvalho, kona- ba programa Uma ba Ema Kbiit Laek Plus (UKL+). Projetu Dekretu-Lei ida-ne’e hetan ona aprovasaun iha sorumutuk Konsellu Ministrus iha loron 06 fulan-maiu tinan 2022, maibé tanba alterasaun balun mosu iha faze redasaun finál nian, tenke submete fali ba Konsellu Ministrus atu aprova. Dekretu-Lei ida-ne’e
estabelese rejime espesiál aprovizionamentu ne’ebé haree liu ba ezekusaun medida UKL+. Ho rejime foun ida ne’e ba oin sei prevee opsaun rua: ida, ho atribuisaun subvensaun liuhusi estrutura suku PNDS, no ida seluk ho posibilidade atu halo aprovizionamentu sentralizadu, hodi bele hetan ekonomia eskala no poupansa ba rekursu ekonómiku.
Programa ne’e ho objetivu atu hadi’a kondisaun sira abitalidade husi uma ne’ebé sai nu’udár hela-fatin permanente ba uma-kain sira ne’ebé vulneravel liu, bainhira uma sira ne’e aat hela no uma-kain sira ne’e la iha uma seluk atu hela ba. Uma-kain ne’ebé vulneravel liu, iha kontestu ezekusaun programa UKL+, maka sira ne’ebé ninia rendimentu médiu loroloron la liu dolar amerikanu 1, 25 (dolar amerikanu ida no sentavu ruanulu resin-lima) no ne’ebé sira-nia uma ne’e aat hela.
Uma-kain ne’ebé vulneravel liu, bele benefisia tuir modalidade apoiu sira tuirmai:
- a) Apoiu finanseiru ba obra benefisiasaun, konservasaun ka reparasaun husi ninia
hela-fatin, to’o valór másimu dolar amerikanu 13000 (dolar amerikanu rihun sanuluresin-tolu);
- b) Apoiu liuhusi materiál sira konstrusaun nian ba substituisaun materiál sira
kobertura no revestimentu husi ninia hela-fatin, to’o valór másimu dolar amerikanu
4000 (dolar amerikanu rihun haat). REMATA