Maibe mane ne’ebe iha fen, nia preokupa liu ba moris iha mundo ne’e, nia hakarak halo haksolok nia feen nia laran’. 1 korinto 7: 33

Doutór James Dobson hakerek kona-ba moris kaben nian sira tuirmai ne’e: ‘Mai ita hare to’ok tok tipu kazal rua, Kaben-na’in ne’ebe possiblidade enjoy liu ho interesse fiziku iha kazamentu nia laran? Ka kaben-na’in ne’ebé gasta oras-hader hamutuk no fokus liu ba malu, ka mane ho feto ne’ebé iha interese seluk no hafoin liut iha tempu ukun-an nian, sira nain-rua sai besik malu fali nu’udar buat ne’ebé ema barak uza atu halo manas malu Ida-ne’e mak buat ne’ebé la hanesan husi tempu ba tempu. Tuir peskiza kona-ba hahalok sira-ne’e, hala’o moris kaben nian ne’ebé saudavel liu no sira ne’ebé iha entuziasmu seksuál ne’ebé aas liu mak relasaun ne’ebé bo’ok-an husi tempu ne’ebe besik no kmaus ba pozisaun ne’ebé dook liu, no tuirmai halibur hamutuk ba rauniaun seluk kuandu siklu remata. Tanba ne’e ladun iha vantajen ba la’en no feen atu servisu hamutuk, ka fokus eksluzivamente ba malu sem iha buat ida naran kolega ou belun fora husi familia.

Iha buat ruma kona-ba diversidade interese no atividade husi kada parseiru ne’ebé halo kazál ne’e atu han malu no hamanas relasaun iha tempu badak nia laran. Kazamentu oinsa de’it ne’e maratona no laos halai taru makaas. La’en no feen sira presiza kontrola an hodi bele hadomi nafatin sira-nia moris. Haburas interese ne’ebé saudavel iha buat barak mak hakat boot ida iha diresaun ne’e.

Oinsá ita halo desizaun ne’e?

1.Di’ak liu ko’alia nakloke ba malu.

2. Ita-nia domin ba malu halo ita sente seguru tebes.

3. Hodi rekoñese katak ita-nia parseiru nia kresimentu pesoál presiza buat ruma ne’ebé ita rasik la bele fó, no konkorda ho ida ne’e.

Aihan Espiritual: 1 Reis 18:16–20:43, Marcos 12:28–44, Sl 113, Pr 12:15–17